pszichológus

pszichológus

2017. február 26., vasárnap

A bíró

Film egy apa-fiú kapcsolatról. Bátran mondhatnám, hogy mindenkinek, aki apa és mindenkinek, aki fiú. De legkevésbé sem állítanám, hogy ez a film csak férfiaknak szól. Véleményem szerint a Bűn és bűnhődés címet is kaphatta volna, ha az nem lett volna már épp foglalt. :)  
Főszerepben a szigorú, morális kérdésekben tréfát nem ismerő apát (Joseph) és annak talpraesett fiát (Hank) láthatjuk, aki sokra vitte, akire büszke lehet az egész család. Kapcsolatuk korántsem felhőtlen. Sőt annyira jelentős a köztük meghúzódó konfliktus, hogy rég távol élnek egymástól, hosszú évek óta nem találkoztak. Most azonban egy temetés kapcsán elkerülhetetlenné válik a viszontlátás.
A film jól példázza, mennyire meghatározóak az elsődleges, családi kapcsolataink. Ha messze is kerülnek egymástól a felek, tetteik, emlékeik továbbra is erősen befolyásolják az életüket. Amikor pedig bekövetkezik egy krízis, a nagy nehézségekben, kritikus pillanatokban jó, ha mindenki tudja, hol a helye és mi a feladata. Habár a régmúlt eseményei Joseph-et és Hanket is mai napig felzaklatják, egymás iránt érzett lojalitásuk, kötelességtudatuk összekovácsolja őket a rögös útjukon. Eközben az apa és a fiú szerepet cserélnek, ami talán törtvényszerű is a felnövekedés során.
A gyermeknevelés kérdéseiben bizonytalan, saját elveinek ellentmondani nem akaró édesapa és a lázadó, de apja elismerése után sóvárgó fiú történetében nehezen tudjuk megkülönböztetni a bűnhődést és a jóvátételt.